Híreink
- A világon található gleccsereknek még
a számáról is igen eltérőek az elképzelések, 200 ezertől 300 ezerig
terjed becsült számuk, és a róluk »
A kortárs magyar játékfilmekkel és
dokumentumfilmekkel ismerteti meg a vajdasági mozirajongókat a Magyar
Film Délvidéki Hete rendezvénysorozat, »
II. Erzsébet királynő
magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni
British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása, amelyen »
Nyilvánosságra hozták a londoni
Kensington Gardensben álló Serpentine Gallery Aj Vej-vej kínai
máskéntgondolkodó művész által tervezett idei nyári »
Ti küldtétek - ma futó programok
19. századi festészet
Magyar Nemzeti Galéria
Szent György tér 2.
Budapest
1014
Hungary
47.49832199999999, 19.036563500000057
Egyéb elérhetőségek:
Információ: +36 20 4397 325
vagy
+36 20 4397 -331 Központi fax: (+36 1) 212 7356 Weboldal: www.mng.hu
vagy
+36 20 4397 -331 Központi fax: (+36 1) 212 7356 Weboldal: www.mng.hu
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.
forrás mng.hu
dec. 10. 10:00
-
dec. 31. 18:00
Szavazok:
19. századi festészet
A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős, a nemzeti vizuális emlékezetet generációk óta meghatározó alkotásával találkozhatunk itt. A történeti festészet olyan emblematikus főművei mellett, mint az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése, Madarász Viktor, Than Mór, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményei foglalják el az első emelet két reprezentatív termét. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett nemzeti tájak ábrázolásai, a nemzeti portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Székely Bertalan közismert főművei mellett Melegh Gábor Schubert-portréja, vagy Lotz Károlynak a szecesszióhoz közelítő akadémizmusa különösen izgalmas egységei a kiállításnak. Külön terem mutatja be 19. századi festészetünk legnagyobb újítóinak, Szinyei Merse Pálnak, Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak munkásságát. Szinyei Majálisa és a Lilaruhás nő című műve a magyar festészet legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotásai. Munkácsy korai realizmusát többek között a Tépéscsinálók és a Siralomház képviseli, Paál László rövid életének pedig csaknem minden fontos műve megtekinthető. A palota régi Báltermében a naturalizmusnak és a korai plein air festészetnek sokszor a modernizmus felé utat nyitó törekvései kaptak helyet. Mednyánszky László, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos, Hollósy Simon, Csók István alkotásai képezik a gerincét ennek kiállításai egységnek. A termekben kiállított szobrok, köztük Ferenczy István (Pásztorlányka), Izsó Miklós (Búsuló juhász), Stróbl Alajos, Zala György munkái szervesen illeszkednek az egyes termek tematikájához.
forrás: http://www.mng.hu
A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős, a nemzeti vizuális emlékezetet generációk óta meghatározó alkotásával találkozhatunk itt. A történeti festészet olyan emblematikus főművei mellett, mint az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése, Madarász Viktor, Than Mór, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményei foglalják el az első emelet két reprezentatív termét. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett nemzeti tájak ábrázolásai, a nemzeti portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Székely Bertalan közismert főművei mellett Melegh Gábor Schubert-portréja, vagy Lotz Károlynak a szecesszióhoz közelítő akadémizmusa különösen izgalmas egységei a kiállításnak. Külön terem mutatja be 19. századi festészetünk legnagyobb újítóinak, Szinyei Merse Pálnak, Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak munkásságát. Szinyei Majálisa és a Lilaruhás nő című műve a magyar festészet legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotásai. Munkácsy korai realizmusát többek között a Tépéscsinálók és a Siralomház képviseli, Paál László rövid életének pedig csaknem minden fontos műve megtekinthető. A palota régi Báltermében a naturalizmusnak és a korai plein air festészetnek sokszor a modernizmus felé utat nyitó törekvései kaptak helyet. Mednyánszky László, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos, Hollósy Simon, Csók István alkotásai képezik a gerincét ennek kiállításai egységnek. A termekben kiállított szobrok, köztük Ferenczy István (Pásztorlányka), Izsó Miklós (Búsuló juhász), Stróbl Alajos, Zala György munkái szervesen illeszkednek az egyes termek tematikájához.
forrás: http://www.mng.hu
