Híreink
- A világon található gleccsereknek még
a számáról is igen eltérőek az elképzelések, 200 ezertől 300 ezerig
terjed becsült számuk, és a róluk »
A kortárs magyar játékfilmekkel és
dokumentumfilmekkel ismerteti meg a vajdasági mozirajongókat a Magyar
Film Délvidéki Hete rendezvénysorozat, »
II. Erzsébet királynő
magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni
British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása, amelyen »
Nyilvánosságra hozták a londoni
Kensington Gardensben álló Serpentine Gallery Aj Vej-vej kínai
máskéntgondolkodó művész által tervezett idei nyári »
Ti küldtétek - ma futó programok
Hang-szer-szám
Művészetek Palotája
Komor Marcell u. 1
Budapest
1095
Hungary
47.4698412, 19.071226300000035
Egyéb elérhetőségek:
Központi információ a Művészetek Palotája programjairól,
szolgáltatásairól Telefon: 555-3001, 555-3002, 555-3005, 555-3006
e-mail: info@mupa.hu Jegypénztáraink
1095 Budapest IX., Komor Marcell u. 1.
Tel.: (1) 555-3300, (1) 555-3301
Nyitva: mindennap 10–18 óráig, előadások napján az előadások végéig 1061 Budapest VI., Andrássy út 28.
Tel.: (1) 555-3310, (1) 555-3311
Nyitva: hétfő–péntek 10–18 óráig, szombat, vasárnap 11–19 óráig Közönségkapcsolat
Kecskés Krisztina
e-mail: kozonsegkapcsolat@mupa.hu Banai Sára (kapcsolattartás oktatási intézményekkel)
e-mail: ifjusagikapcsolat@mupa.hu Nagy Krisztina (turisztikai kapcsolatok)
e-mail: tourism@mupa.hu Teremhasználat Sütő Anna
e-mail: tereminfo@mupa.hu Klötzl Judit (üzleti rendezvények)
e-mail: uzletirendezveny@mupa.hu
Budapest és Magyarország régen várt új kulturális intézménye, a Művészetek Palotája megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben.
feb. 25. 11:00
-
feb. 25. 12:30
Szavazok:
Hang-szer-szám
Magyar népi hangszerek – A népi hegedű és a kontra Üvegterem Közreműködik: Pál István „Szalonna” és barátai
A sorozat főszereplői a zene „szerszámai” – a hangszerek. Velük ismerkedhetnek meg a hallgatók autentikus élőzene által, az azt megszólaltató szakértő muzsikusok segítségével. Ebben a félévben ismét a magyar néphagyományból ismert hangszerek mutatkoznak be a Hang-szer-szám pódiumán.
Azokról a húros hangszerekről, amelyeket 17. század előtti elődeink hegedűnek neveztek, viszonylag keveset tudunk. Az Európa-szerte elterjedt pengetett és/vagy vonóval megszólaltatott lantféle hangszerek Magyarországon is ismertek voltak. Ilyen volt a magyar hegedű, amelynek nyaka és teste egy darab fából készült, a hangszertest alakja hosszúkás négyszögű volt. Még a 20. században is előfordult, hogy egy darab fából vésték a hegedű testét, de ennek mintája már a modern gyári hegedű volt. Az utóbbi másfél-két évszázadban a „népi” hegedűk szerkezetüket tekintve ugyanolyan hangszerek, mint a modern szimfonikus zenekarokéi. A közönséges hegedűtől hangolásában különbözik a közép-erdélyi és kalotaszegi vonós zenészek csupán kíséretet játszó háromhúros kontrája. Kíséretben amúgy sem használt E-húrt eleve nem tesznek rá, a többi húrját áthangolják. Abból a célból, hogy a kontrás mindig hármashangzatot játszhassék, vagyis a három húrt azonos időben, azonos erővel szólaltathassa meg, a húroknak azonos szinten, laposra faragott pallón kell feküdniük. A hegedű minden más népi hangszernél kitartóbb gyakorlatot, hosszabb felkészülést, rátermettséget kíván. Ezért elsősorban hivatásos vagy félhivatásos zenészek, mindenekelőtt cigányzenészek hangszere.
(Sárosi Bálint nyomán)
Forrás: www.mupa.hu
Magyar népi hangszerek – A népi hegedű és a kontra Üvegterem Közreműködik: Pál István „Szalonna” és barátai
A sorozat főszereplői a zene „szerszámai” – a hangszerek. Velük ismerkedhetnek meg a hallgatók autentikus élőzene által, az azt megszólaltató szakértő muzsikusok segítségével. Ebben a félévben ismét a magyar néphagyományból ismert hangszerek mutatkoznak be a Hang-szer-szám pódiumán.
Azokról a húros hangszerekről, amelyeket 17. század előtti elődeink hegedűnek neveztek, viszonylag keveset tudunk. Az Európa-szerte elterjedt pengetett és/vagy vonóval megszólaltatott lantféle hangszerek Magyarországon is ismertek voltak. Ilyen volt a magyar hegedű, amelynek nyaka és teste egy darab fából készült, a hangszertest alakja hosszúkás négyszögű volt. Még a 20. században is előfordult, hogy egy darab fából vésték a hegedű testét, de ennek mintája már a modern gyári hegedű volt. Az utóbbi másfél-két évszázadban a „népi” hegedűk szerkezetüket tekintve ugyanolyan hangszerek, mint a modern szimfonikus zenekarokéi. A közönséges hegedűtől hangolásában különbözik a közép-erdélyi és kalotaszegi vonós zenészek csupán kíséretet játszó háromhúros kontrája. Kíséretben amúgy sem használt E-húrt eleve nem tesznek rá, a többi húrját áthangolják. Abból a célból, hogy a kontrás mindig hármashangzatot játszhassék, vagyis a három húrt azonos időben, azonos erővel szólaltathassa meg, a húroknak azonos szinten, laposra faragott pallón kell feküdniük. A hegedű minden más népi hangszernél kitartóbb gyakorlatot, hosszabb felkészülést, rátermettséget kíván. Ezért elsősorban hivatásos vagy félhivatásos zenészek, mindenekelőtt cigányzenészek hangszere.
(Sárosi Bálint nyomán)
Forrás: www.mupa.hu
Jegyárak:
1000 Ft
